Formagyakorlatok:
Siu Nim
Tau - A kis gondolat útja
Ez a formagyakorlat az alaptechnikák leltára. Megtanít a helyes állásra, a
térdek közötti összetartó erő kifejlesztésére, és az alaptechnikák (pl. egyenes
ökölütés, egyenes tenyérütés, tan-sau, gaun-sau, pak-sau, bong sau) pontos
végrehajtására.
Chum Kiu
- Hídkeresés, karkeresés
A második
formagyakorlat a védekezés elsajátítására helyezi a hangsúlyt. Ebben a
formagyakorlatban már szerepelnek lépések (lat-bo, hau-bo), fordulások és
rúgások (egyenes, oldalsó és ferdedöfő rúgás), így a Chum Kiu a több támadó
elleni harc elemeit is tartalmazza. A Chum Kiu elnevezésnek három jelentése
van: hidat keresünk köztünk és az ellenfél között, a saját karjaink (hidaink)
helyes pozícióját keressük, illetve ez a forma képez hidat az elsี
és a harmadik formagyakorlat között.
Biu Tze
- Repülő ujjak
A Biu Tze a mesterek formagyakorlata, a hangsúly a támadáson van (könyökütés,
kézélcsapás, döfés, duplaütés, főnixszem ütés). Rengeteg olyan technikát
tartalmaz, amellyel egy vesztes szituációból is sikeresen kovácsolhatunk
előnyt. Technikái egyszerűek és a legváratlanabb szögekből érkeznek, hogy az
ellenfél támadását még csírájában elfojthassák. A Siu Nim Tau-val és a Chum
Kiu-val ellentétben, melyek három részre vannak felosztva, a Biu Tze nyolc
részből áll.
Fabábuk
A Wing Tsun rendszerében négy fabábu szerepel, a Saam Sing Chong (Három
csillag bábu), a Mui Fa Chong (Szilvavirág cölöpök), a Muk Yan Chong (bábunak
használt cölöp) és a Kwun Chong (hosszúrúd fabábu). A Muk Yan Chong-on
végrehajtható gyakorlatok száztizenhat pontból állnak, azaz száztizenhat
koppanást hallhatunk a gyakorlásuk során. A fabábun történő gyakorlás fejleszti ki azt a
robbanékony erőt, melyet az ütések, és a különféle rúgások során kamatoztathat
a gyakorló, így a kezdők számára is hasznos gyakorolni a fabábun.
Chi Sau - Tapadós kezek
A Wing Tsun Chi Sau a bőrérzékelést, a tapadást és az ellenfél kezeitől való elszakadást gyakoroltatja be. A Chi Sau a bőrreflexet fejleszti, így a gyakorlók gondolkodás nélkül, automatikusan tudnak majd reagálni a különféle ütésekre; sokkal gyorsabban, mintha a szemükre hagyatkoznának.
A Chi-sau gyakorlását a Chi Dan Sau (félkarú tapadás) elsajátítása elozi meg. A Chi Sau alapját a Poon Sau (átönto kezek) képezi, majd ezt követi a tanítási programban a Woon Sau (cserélo kezek), Kuo Sau (követo kezek), Nuk Sau (kilengo kezek) és Lat Sau (szabad kezek). A Chi Sau a kezek érzékelésének kifejlesztésére szolgál, a Chi Gerk (tapadós lábak), pedig a lábak ügyességét fejleszti: ez is hasonló elven működik.Fegyverek
Look Dim Boon Kwun (hat és fél pontos hosszúrúd
technika)
A Wing Tsun Kung Fu-ban két fegyver technikáinak elsajátítása szerepel: a hosszúboté és a kantoni pillangókéseké..
A technikák és koncepciók a pusztakezes küzdelemben használt technikákhoz és elvekhez hasonlítanak: a Shaolin mozdulatokat lerövidítették, egyszerűbbé és hatékonyabbá tették: a Wing Tsun rúdban célratörő, rövid döfések és szűk íven végrehajtandó védések vannak.